2021.10.11

Japán írásrendszerek I.

ひらがな (Hiragana)

japanese-language

Szia! / Hi! / こんにちは

Magánhangzók

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
あ A A
い I I
う U U/Ü
え E E
お O O

K sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
か KA KA
き KI KI
く KU KU/KÜ
け KE KE
こ KO KO

S sor (itt már jelentősen eltér a magyar és az angol átírás)

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
さ SA SZA
し SHI SI
す SU SZU/SZÜ
せ SE SZE
そ SO SZO

T sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
た TA TA
ち CHI CSI
つ TSU CU/CÜ
て TE TE
と TO TO

N sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
な NA NA
に NI NI/NYI
ぬ NU NU/NÜ
ね NE NE
の NO NO

H sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
は HA HA
ひ HI HI
ふ FU FU/FÜ
へ HE HE
ほ HO HO

M sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
ま MA MA
み MI MI
む MU MU/MÜ
め ME ME
も MO MO

Y sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
や YA JA
ゆ YU JU/JÜ
よ YO JO

R sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
ら RA RA
り RI RI
る RU RU/RÜ
れ RE RE
ろ RO RO

W sor Ebből igazából, csak a わ (WA) és を (WO) karaktereket kell megtanulni, a másik kettő nagyon ritkán van használva. Az を (WO)-ban pedig a “W” az igazából néma, tehát simán csak “O”-nak ejtik. Viszont Rōmaji átírásban mindig “WO”-nak szokták írni, így lehet megkülönböztetni a sima “O”-tól mint magánhangzótól.

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
わ WA VA
ゐ WI VI
ゑ WE VE
を WO/O VO/O

N Ez az egyetlen kivételes “mássalhangzó” a japán nyelvben, ami önmagában megjelenik, nem pedig egy szótag része.

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
ん N N

Ezek az alap ひらがな (hiragana) írásjelek. Ezeken kívül még három kiegészítés van a hiragana jelekhez.

  1. Dakuten Dakuten esetében két kis extra vonal kerül a hiragana jobb felső sarkába, ami a zöngésítést jelöli. Ilyenkor a következő képpen változnak a hangok

K sor -> G sor

  • か (KA | KA) -> が (GA | GA)
  • き (KA | KI) -> ぎ (GI | GI)
  • く (KU | KU/KÜ) -> ぐ (GU | GU/GÜ)
  • け (KE | KE) -> げ (GE | GE)
  • こ (KO | KO) -> ご (GO | GO)

S sor -> Z sor

  • さ (SA | SZA) -> ざ (ZA | ZA)
  • し (SHI | SI) -> じ (JI | DZSI)
  • す (SU | SZU) -> ず (ZU | ZU)
  • せ (SE | SZE) -> ぜ (ZE | ZE)
  • そ (SO | SZO) -> ぞ (ZO | ZO)

T sor -> D sor

  • た (TA | TA) -> だ (DA | DA)
  • ち (CHI | CSI) -> ぢ (JI | DZSI)
  • つ (TSU | CU/CÜ) -> づ (ZU | DZU)
  • て (TE | TE) -> で (DE | DE)
  • と (TO | TO) -> ど (DO | DO)

H sor -> B sor

  • は (HA | HA) -> ば (BA | BA)
  • ひ (HI | HI) -> び (BI | BI)
  • ふ (FU | FU/FÜ) -> ぶ (BU | BU/BÜ)
  • へ (HE | HE) -> べ (BE | BE)
  • ほ (HO | HO) -> ぼ (BO | BO)

Dakuten csak ezeknél a hiraganáknál fordul elő.

  1. Han-dakuten

Ez csak a “H” sornál van. Ilyenkor a hiragana jobb felső sarkába kerül egy kis karika, ami pedig zárhangra módosít, ezért a “H”-ból “P” lesz.

H sor -> P sor

  • は (HA | HA) -> ぱ (PA | PA)
  • ひ (HI | HI) -> ぴ (PI | PI)
  • ふ (FU | FU/FÜ) -> ぷ (PU | PU/PÜ)
  • へ (HE | HE) -> ぺ (PE | PE)
  • ほ (HO | HO) -> ぽ (PO | PO)
  1. Összetett hiraganák

Két hiragana összevonásával új hangot kapunk. Ilyenkor a második hiraganát kisebb mérettel írjuk.

Az első hiragana mindig valamelyik “I” végű mássalhangzó.

A második hiragana csak や (YA | JA), ゆ (YU | JU/JÜ), vagy よ (YO | JO) lehet.

K sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
きゃ KYA KJA
きゅ KYU KJU/KJÜ
きょ KYO KJO

S sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
しゃ SHA SA
しゅ SHU SU/SÜ
しょ SHO SO

T sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
ちゃ CHA CSA
ちゅ CHU CSU/CSÜ
ちょ CHO CSO

N sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
にゃ NYA NJA
にゅ NYU NJU/NJÜ
にょ NYO NJO

H sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
ひゃ HYA HJA
ひゅ HYU HJU/HJÜ
ひょ HYO HJO

M sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
みゃ MYA MJA
みゅ MYU MJU/MJÜ
みょ MYO MJO

R sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
りゃ RYA RJA
りゅ RYU RJU/RJÜ
りょ RYO RJO

Összevont hiraganákat lehet csinálni a dakuten-es változatokból is.

K dakuten sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
ぎゃ GYA GJA
ぎゅ GYU GJU/GJÜ
ぎょ GYO GJO

S dakuten sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
じゃ JA DZSA
じゅ JU DZSU/DZSÜ
じょ JO DZSO

T dakuten sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
ちゃ JA DZSA
ちゅ JU DZSU/DZSÜ
ちょ JO DZSO

H dakuten sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
びゃ BYA BJA
びゅ BYU BJU/BJÜ
びょ BYO BJO

Szinén lehet összevont hiraganát csinálni han-dakuten sorból.

H han-dakuten sor

ひらがな Rōmaji (en) Rómadzsi (hu)
ぴゃ PYA PJA
ぴゅ PYU PJU/PJÜ
ぴょ PYO PJO

Tudom, hogy elsőre ez így nagyon soknak tűnik, de igazából nagyon hamar megtanulható. Először tanuljátok meg a fő hiraganákat, majd a dakuten és han-dakuten hiraganákat, utána pedig az összetett hiraganákat. Az egész kényelmesen megtanulható egy hét alatt.

Amennyiben nem csak az olvasást, hanem az írást is el szeretétek sajátítani, akkor arra figyeljetek oda, hogy nem mindegy a vonások száma és sorrendje. Ehhez berakok nektek ide egy hiragana táblázatot, ami jelöli, hogy melyik karakter hány vonásból áll és hogy mi a vonások sorrendje.

Hiragana vonás sorrend

Íráskor arra is figyeljetek oda, hogy különböző típusú vonások léteznek. Ezekről is berakok egy képet. Arra kell figyelni, hogy a vonás végénél megkülönböztethető legyen a háromféle vonásfajta.

Hiragana vonás fajták

Ha ezeket így megtanuljátok, akkor bármilyen japán szót képesek lesztek elolvasni, vagy leírni hiraganával. A valóság persze nem ilyen egyszerű, hiszen egyszerre három különféle írásrendszert használnak, ezért nem igazán fogtok olyan szöveget találni, amikben csak hiraganák szerepelnek. Vannak persze kifejezetten kezdőknek szánt, a hiragana olvasásának gyakorlására való szövegek. Később szerintem gyakorlásképp rakok is majd ilyeneket a blogra. A hiraganát nagyon alaposan tanuljátok meg, mert a kanji-k mellett, ez a leggyakrabban használt írás, valamint innentől én mindenhonnal elfogom hagyni a Rōmaji leírást és mindenhol az olvasatot csak hiraganával fogom kiírni. Hallgassatok nagyon sok japán szöveget és a fejetekben a hiraganákat a japán szövegekben hallott hangokhoz kössétek hozzá, ne pedig a latin betűs átíráshoz.

A következő bejegyzés a katakanáról fog szólni. Ha van bármi kérdésetek, akkor azt írjátok meg kommentben a bejegyzés alatt. Végezetül pedig berakok még ide egy összefoglaló táblázatot a hiraganákról

Hiragana táblázat

🏷️ hiragana, writing-system
Tigi