Japán írásrendszerek II.

こんにちは

Elérkezett a második japán nyelvvel kapcsolatos bejegyzés, ami a második írásrendszerről, a katakanáról fog szólni. A katakanák ugyanazokat a hangokat jelölik, mint a hiraganák, csak más esetekben használják őket (erről lesz külön bejegyzés, hogy melyik írásrendszert pontosan mikor és mire használják)

Magánhangzók

K sor

S sor (itt már jelentősen eltér a magyar és az angol átírás)

T sor

N sor

H sor

M sor

Y sor

R sor

W sor Mint a Hiraganánál, itt is elég csak a わ (WA) és を (WO) karaktereket megtanulni. Valamint itt is az を (WO)-ban a “W” az néma, tehát simán csak “O”-nak ejtik. Rōmaji átírásban viszont mindig “WO”-nak írják.

N Ez az egyetlen kivételes “mássalhangzó” a japán nyelvben, ami önmagában megjelenik, nem pedig egy szótag része.

Ezek az alap カタカナ (katakana) írásjelek. Ezeken kívül itt is megvan a három féle kiegészítés, mint a hiraganánál.

1. Dakuten Dakuten esetében két kis extra vonal kerül a katakana jobb felső sarkába, ami a zöngésítést jelöli. Ilyenkor a következő képpen változnak a hangok

K sor -> G sor

• カ (KA | KA) -> ガ (GA | GA)
• キ (KA | KI) -> ギ (GI | GI)
• ク (KU | KU/KÜ) -> グ (GU | GU/GÜ)
• ケ (KE | KE) -> ゲ (GE | GE)
• コ (KO | KO) -> ゴ (GO | GO)

S sor -> Z sor

• サ (SA | SZA) -> ザ (ZA | ZA)
• シ (SHI | SI) -> ジ (JI | DZSI)
• ス (SU | SZU) -> ズ (ZU | ZU)
• セ (SE | SZE) -> ゼ (ZE | ZE)
• ソ (SO | SZO) -> ゾ (ZO | ZO)

T sor -> D sor

• タ (TA | TA) -> ダ (DA | DA)
• チ (CHI | CSI) -> ヂ (JI | DZSI)
• ツ (TSU | CU/CÜ) -> ヅ (ZU | DZU)
• テ (TE | TE) -> デ (DE | DE)
• ト (TO | TO) -> ド (DO | DO)

H sor -> B sor

• ハ (HA | HA) -> バ (BA | BA)
• ヒ (HI | HI) -> ビ (BI | BI)
• フ (FU | FU/FÜ) -> ブ (BU | BU/BÜ)
• ヘ (HE | HE) -> ベ (BE | BE)
• ホ (HO | HO) -> ボ (BO | BO)

Dakuten csak ezeknél a katakanáknál fordul elő.

2. Han-dakuten

Ez csak a “H” sornál van. Ilyenkor a katakana jobb felső sarkába kerül egy kis karika, ami pedig zárhangra módosít, ezért a “H”-ból “P” lesz.

H sor -> P sor

• ハ (HA | HA) -> パ (PA | PA)
• ヒ (HI | HI) -> ピ (PI | PI)
• フ (FU | FU/FÜ) -> プ (PU | PU/PÜ)
• ヘ (HE | HE) -> ペ (PE | PE)
• ホ (HO | HO) -> ポ (PO | PO)

3. Összetett katakanák

Két katakana összevonásával új hangot kapunk. Ilyenkor a második katakanát kisebb mérettel írjuk.

Az első katakana mindig valamelyik “I” végű mássalhangzó.

A második katakana csak ヤ (YA | JA), ユ (YU | JU/JÜ), vagy ヨ (YO | JO) lehet.

K sor

S sor

T sor

N sor

H sor

M sor

R sor

Összevont katakanákat lehet csinálni a dakuten-es változatokból is.

K dakuten sor

S dakuten sor

T dakuten sor

H dakuten sor

Szinén lehet összevont katakanákat csinálni han-dakuten sorból.

H han-dakuten sor

A katakanáknál sajnos vannak még extra összevont alakok, amik a hiraganáknál nem léteznek. Ilyenkor a második karakter nem ヤ (YA | JA), ユ (YU | JU/JÜ), vagy ヨ (YO | JO), hanem az ア (A), イ (I), オ (O) magánhangzók valamelyike.

Ezeket ugyanúgy meg kell tanulni, mint a hiraganákat. Először a fő karaktereket, majd a dakuten, han-dakuten és összevont változatokat.

Íráskor itt is oda kell figyelni arra, hogy nem mindegy a vonások száma és sorrendje. Ehhez berakok nektek ide egy katakana táblázatot, ami jelöli, hogy melyik karakter hány vonásból áll és hogy mi a vonások sorrendje.

Íráskor arra is figyeljetek oda, hogy különböző típusú vonások léteznek. Ezekről beraktam egy képet a hiraganás bejegyzésbe. Itt is ugyanazok a szabályok érvényesek.

A következő bejegyzés a kanjikról fog szólni. Ott nem fogjuk átnézni nyilván az összes karaktert, mert több ezer van belőlük. Nagyrészt azt fogjuk megnézni, hogy miben különböznek a kanjik a másik két írásrendszertől és hogy hogyan lehet őket viszonylag könnyen megtanulni. Ha van bármi kérdésetek, akkor azt írjátok meg kommentben a bejegyzés alatt. Végezetül pedig berakok még ide egy összefoglaló táblázatot a katakanákról