Japán írásrendszerek III.

A japán nyelv legfontosabb írásrendszere a kanji. A legtöbb szót ezzel tudjuk leírni. Ezeket a karaktereket a régi kínai nyelvből vették át a japánok, némelyiket egy az egyben, némelyiket pedig módosítva, egyszerűsítve. Eleinte a kanjikat is arra használták, mint a hiraganát és katakanát (ezek akkor még nem léteztek, mert a kanji volt az első írásrendszerünk), de mivel a kanjik ezeknél sokkal bonyolultabbak, így hosszadalmas és bonyolult volt a szótagok írása ezzel a formával. Ezért később elkezdték szótagok helyett, szavak, fogalmak írására használni. A kanjik általában jóval több vonásból állnak, mint a hiraganák és katakanák. Az építőelemeket, amikből a kanjik felépülnek, gyököknek hívják. 214 db ilyen gyök van, amik kombinációival több ezer különféle kanjit lehet leírni.

Jelenleg háromféle kanjit lehet megkülönböztetni

• képjel

Ezek a piktografikus jelek, amiknél a jel hasonlít arra, amit jelent.

Például 木 (ki) -> fa (úgy néz ki a jel, mint egy fa)

• fogalomjel

Elvont fogalmakat leíró jelek. Ezeknél nem hasonlít a kanji arra, amit jelent.

Például 上 (ue) -> fent

• összetett

Olyan összetett kanjik, amik több kanjiból állnak. Ezeknek is több fajtája van. Van amikor több kanji jelentése kapcsolódik össze, hogy egy új jelentést adjon.

Például: 人 (hito) ember + 木 (ki) fa -> 休 pihen, pihenés (a fa alatt pihen az ember)

Van amikor az első kanji adja a jelentést, a másik pedig a kiejtést.

Erre jó példa a 泳 kanji. Az első gyöke a ⺡, ami valamilyen vízzel kapcsolatos dolgot jelöl. A második gyöke a 永, aminek jelentésben nincs köze sem az első gyökhöz, sem magához a teljes kanjihoz, viszont a kiejtése エイ (ei), emiatt a 泳 ejtése is エイ (ei) lesz.

Egy kanjinak többéle japán (kun) és kínia (on) olvasta is lehet. Ha egy szó több kanjiból áll, akkor általában a kínai olvasatot szokták használni, ha pedig egymagában áll, vagy valamilyen rag kapcsolódik hozzá, akkor általában a japán olvasat a használatos.

Például: 学校 (gakkou) iskola -> a 学 kínai olvasata ガク (gaku), a 校 kínai olvasata コウ (kou)

Vannak persze kivételek is, amikor a japán olvasat van használva. Ilyenkor betudnak jönni még extra szabályok is, mint pl ha egy szó több kanjiból áll, akkor van, hogy a második kanji zöngésedik.

Például: a 人 kanji japán olvasata ひと (hito). Ha viszont ezt a két kanjiból álló szót nézzük: 人人, nem az lesz az olvasat, hogy ひとひと (hitohito), hanem a második kanji zöngésedik és az olvasat ひとびと(hitobito) lesz.

Sajnos nincsenek olyan szabályok, amik minden esetben igazak lennének, ezért a kanjik esetén a legtöbb információt be kell magolni. Azt viszont senkinek sem ajánlom, hogy minden egyes kanjinak tanulja meg az összes japán és kínai olvasatát. Érdemes úgy tanulni a kanjikat, hogy nem csak kanjit tanuljuk meg, hanem egyből szavak vele, amiből látszódik, hogy milyen gyakori olvasatai, előfordulásai vannak.

Igyekszem majd rendszeresen jelentkezni kanji bejegyzésekkel, amikben benne lesznek az olvasatok és a gyakori szavak, amikben a kanji előfordul.

Ha bármi kérdésetek, vagy ötletetek van, akkor írjátok meg a bejegyzés alatt kommentben.