2021.10.14

Japán írásrendszerek IV.

A különböző japán írásrendszerek szerepe és használata

japanese-language

Ez lesz az utolsó bejegyzés, ami konkrétan a japán írásrendszerekkel foglalkozik. Szeretnék bemutatni 1-2 példát és felhozni olyan kisebb-nagyobb dolgokat, amik az eddigi bejegyzésekből kimaradtak. Első körben nézzünk pár egyszerű japán mondatot, amikben látszik, hogy pontosan hogyan és mire használják a háromféle írásrendszert.

私は毎日テレビを見ます。 (わたしはまいにちテレビをみます。) - Minden nap TV-t nézek.

Bontsuk részeire a mondatot és vizsgáljuk meg egyesével a különböző elemeket.

  • 私 (わたし) - Én
  • は - Témamegjelölő partikula, azt jelzi, hogy az utána következő mondatrész az előtt lévő mondatrészről szól. Ilyesmi nem igazán van a magyar nyelvben, ezért elsőre furán hathat. Ami itt nagyon fontos, hogy a は partikulát nem “HA”-nak olvassuk, mert ez egy kivétel, ha partikulaként szerepel ez a karakter, akkor az olvasata “VA”. Hallgassátok meg figyelmesen a hangfájlt.
  • 毎日 (まいに) - Minden nap
  • テレビ - TV
  • を - Tárgyrag, mint magyarban a “-t”, “valami” -> “valamit”, jelentése ebben az esetben: “TV” -> “TV-t”. Itt is figyelni kell, hogy amikor az “を” hiraganát partikulaként használjuk, akkor az ejtése nem “WO”, hanem csak “O”.
  • 見ます (みます) - Nézek

A nyelvtani részekbe egyelőre nem fogunk ennél részletesebben belemenni, erre lesznek majd később még bejegyzések. Egyelőre csak a különböző írásrendszereket vizsgáljuk meg.

Azért választottam ezt a mondatot, mert ebben mind a három írásrendszer megfigyelhető. Az első fontos dolog, amit észre kell vennünk, hogy a japán nyelvben nincsenek szóközök, minden szöveg teljesen egybeolvad. Részben ezért is van szükség a különböző írásformákra, hogy könnyebben meg tudjuk találni a szavak határait.

Kanji

Ezeket konkrét szavak, fogalmak leírására használjuk. Vannak több kanji-ból álló összetett szavak is, mint jelen esetben a 毎日.

  • 毎 -> minden, minden egyes
  • 日 -> nap
  • 毎日 -> minden nap

Katakana

Ezeket leginkább külföldről átvett szavak leírására használják. A TV szó eredetileg nem szerepelt a japán nyelvben, nem volt rá kanji, ezért átvették külföldről.

Hiragana

Ezekkel általában a partikulákat szokták írni és az egyéb ragokat. Jelen esetben a “は” a témamegjelölő partikula a mondatban, az “を” pedig a tárgyrag, ahogy fentebb írtam. Viszont van egy másik hely is a mondatban, ahol hiragana van használva, a “見” kanji után. A teljes szó ugye “見ます”. Itt a “見” kanji a “néz” ige, utána pedig jön két hiragana “ます”. Ezek jelzik az igének az igeidejét. Ha azt mondom, hogy “néztem”, akkor “見ました”, ha általánosságban nézni szoktam valamit, akkor “見ます, ha jelenleg nézek valamit, akkor pedig “見ています”. Látszik, hogy maga az ige (a kanji) nem változik, csak utána a hiraganával írt rag.

Van még két apróság, amit a hiraganás és katakanás bejegyzésekből kimaradt.

Mássalhangzó kettőzés

A japán nyelvben, ha egy mássalhangzót kettőzni akarunk, akkor elé rakunk egy kis “TSU” jelet, ami hiragana esetében “っ”, katakana esetében pedig “ッ”. Ez a gyakorlatban így néz ki:

  • きっぷ -> ennek az olvasata: KIPPU
  • ざっし -> ennek az olvasata: ZASSHI
  • ホッチキス -> ennek az olvasata: HOCCHIKISU

Magánhangzó hosszítás

Ez egy kicsit bonyolultabb, mint a mássalhangzó kettőzés és ráadásul máshogy működik hiragana és katakana esetében.

Hiragana

  • “E” hang után írt “I” hang hosszítja az “E” hangot, vagyis “EE” lesz belőle
  • “O” hang után írt “U” hang hosszítja az “U” hangot, vagyis “Ó” lesz belőle

Általában a hosszítás azt jelenti, hogy kétszer olyan hosszú ideig tartjuk ki a hangot, de bizonyos esetekben kicsit elkezdenek hasonlítani a hangok a magyarban használatos ékezetes karakterekhez. Ezt kicsit nehéz így elmagyarázni, úgyhogy nézzünk inkább pár példát hanggal.

  • とけい -> TOKEE
  • ひこうき -> HIKÓÓKI
  • おかあさん -> OKÁÁSAN

Katakana

Ebben az esetben annyival egyszerűbb a helyzet, hogy nem különféle magánhangzók jelzik a hosszítást, hanem minden esetben egy “ー” karakter.

  • ギター -> GITÁÁ
  • クッキー -> KÜKKÍÍ
  • コンピューター -> KONPJÚÚTÁÁ

Nagyjából szerintem ennyi ami először lényeges az írásrendszerekkel kapcsolatban. A következő bejegyzésekben elkezdjük majd megnézni a különféle egyszerűbb nyelvtanokat, mondatszerkezeteket, valamint elkezdünk kanji-kat tanulni.

Ha bármi kérdésetek, vagy ötletetek van, akkor írjátok meg kommentben!

🏷️ katakana, hiragana, kanji, writing-system
Tigi